Szent György tiszteletére

Szent György a legendák szerint Kis-Ázsiában, Kappadókiában született előkelő család harmadik fiaként. A fiatal Szent György kitűnt erős hitével, tisztaságával, ifjú vitézként rendre győzedelmet aratott számos pogány fejedelemmel vívott csatájában, s farkasok, medvék, sárkányok legyőzőjeként írja le a szentek legendáriuma. Keresztény hite miatt Diocletianus római császár uralkodása alatt halt mártírhalált. A császár udvarába vitte küldetése, ahol számos megpróbáltatáson esett át, több csodát mívelt, aminek hatására több ezren keresztény hitre tértek. A császár bosszúból válogatott módon kínoztatta, s tört életére, de nem járt sikerrel. Végül lefejezték, azonban a legenda szerint Isten bosszút állt, tűzzel emésztette el a pogányhitű uralkodót, s palotáját. Nem sokkal halála után, a 4. században már nagy tiszteletnek örvendett. Kultusza a keresztény hitre tért római legionariusok révén került Európába. Az ősi, európai mítoszokból is ismert sárkányölő hősök és a sötétséget legyőző napistenségek történeteit átszabva aztán a keresztény vallás egyik legismertebb szentjévé vált. Leggyakrabban fehér lovon ábrázolják, abban az epikus küzdelemben, midőn megmenti a líbiai királyleányt a sárkánytól. Jelképe ezüst-fehér alapon vörös kereszt, mely a Krisztushoz tartozását, későbbi vértanúságát jelenti. Homlokán gyakorta diadém vagy korona jelképezi az Istennel való szoros kapcsolatát, megigazulását, s a felette szálló angyal mutatja az égi hatalmak segítségét. Kezében kopját tart, mellyel átdöfi a szörnyeteg fejét, mögötte az imádkozó királyleány és a legendás város, Sylena. A lova által is letiport sárkányt végigvezeti rabláncon a városon, majd miután annak lakossága keresztény hitre tér eme csodás megszabadulás okán, a szörnyeteg fejét levágja. Ez a legendarészlet Szent György diadalmas és térítő aspektusát erősíti meg a hívőkben. A középkorban a Tizennégy Segítőszent egyikévé vált, akik minden órában segítséget nyújtanak a bajban, betegség idején, vagy háborús időkben.

Ünnepét április 23-án tartja világszerte a keresztény világ, ettől azonban rendhagyó módon eltér a magyarság (április 24. a neve napja), mert elődeink április 23-át a nagytiszteletű Béla királyoknak szentelték a középkorban. Az Árpád-házi királyok alatti tiszteletét megőrizték legendáink, krónikáink. Szent István király Koppány és Ajtony felett aratott győzelmeit Szent György zászlaja alatt érte el, s hálából a szent nevére számos egyházat, kolostort, templomot alapított. Szíria területén (Lydda városában) újjáépíttette a szenthez köthető, romba döntött templomok egyikét, majd komoly zarándoklatok indultak meg a Szentföldre. Szent László királyunk I. törvénykönyvében a 38. cikkely rendelkezik az egyházi év kötelező ünnepeiről, köztük Szent György napjáról. Az országgyűlések összehívásának időpontja hagyományosan Szent György, vagy Szent Mihály napja lett. A különféle országos tisztségek megújítására, városi bírák, katonai tisztségviselők megválasztására, illetve a köznép körében a pásztorok, kocsisok, napszámosok szerződtetésére Szent György napján került sor.

Népszerűsége Károly Róbert, I. (Nagy) Lajos és Luxemburgi Zsigmond alatt élte fénykorát. Károly Róbert 1326-ban megalapította Közép-Európa első világi lovagrendjét, a Szent György Lovagrendet (latinul: Societas fraternitas milite titulo Sancti Georgii insignata), melynek tagjai az egyház védelmét, a király iránti hűséget, a lovagi erények gyakorlását és a haza védelmét voltak hivatottak szolgálni. A lovagrend szellemi továbbélését fedezhetjük fel a Luxemburgi Zsigmond által 1408-ban megalapított Sárkányrendben, a királypárti nemesekből álló csoportot Szent György Társasága néven nevezik az egykori okmányok. A sárkány itt az uralkodó ellen fenekedő trónkövetelőket és eretnekmozgalmakat (husziták, bogumilok) szimbolizálta, eltérve a szent küzdelmének eredeti jelentésétől. A Hunyadiak és Jagelló-házi királyaink alatt a pogány török elleni harcok jelképévé vált. Ismeretes a 15. századból a Báthoriak sárkányfogas címere, s Báthori István erdélyi vajda a török felett aratott kenyérmezei győzelmét Szent György segítségében bízva érte el. Utóbb templomot is építtetett Nyírbátorban a szent tiszteletére. Érdekes megjegyeznünk, hogy az iszlám tiltásai ellenére, ezt a szentet félelemmel vegyes tiszteletben tartották még a törökök is, ábrázolásainak egy részét sértetlenül hagyták. Korábban Konstantinápoly védőszentje volt, majd az Oszmán Birodalom egyik legnagyobb uralkodója, Szulejmán szultán is figyelembe vette Szent György óriási népszerűségét. Átformálva a hagyományokat, Szent György napján indította meg hadjáratait 1526, 1532, 1552-es években a Magyar Királyság ellenében.

A közrendűek körében is számos rítus őrzi a szent összetett kultuszát. Tavasszal a kutak megtisztítása, – amelyet az Alvilág és a sárkány lakhelyének analógiájaként értelmezhetünk –, vagy a nyájak tűzzel, vaslánccal szentelése is egyfajta megtisztulási ceremónia. Emlékezés arra, hogy a legyőzött ellenfél, a sárkány által használt erőket immár Szent György birtokolja. Hasonlóképpen a néphiedelem szerint, ha Szent György napján, hajnalban a friss harmatban megfürdőzik valaki, annak az termékenységet, egészséget és a rontó erőktől való védelmet ad. A búzaszentelés szokása, a határkerülés és annak megáldása, illetve az újonnan kihajtott faág, főként nyírfaág szentelő ereje mind Szent György napon a legmegfelelőbb. Ugyanis a szent legendáriumából ismeretes, hogy rabságában Istenhez fohászkodva, az általa megölelt oszlop virágokat hajtott, gyümölcsöket termett. A rítusok hátterében a szűz leány megmentésének allegórikus története áll. A leány a föld és a tavasz erőinek ébredését, a termékenységet jelképezi, míg a sárkány a sötétség és a tél erőit.
Bár a felvilágosodás eszméi és az újkor racionális gondolkodása igyekezett száműzni Szent Györgyöt és a sárkányt a köztudatból, máig kiemelkedő emlékezete. A páncélos lovas szent képe Szent László királlyal együtt mélyen a tudatunkba égett, a szellemi erők szimbóluma, mely minden időkben segít felismerni esendőségünket, gyengeségeinket. Ahogy a középkorban a sárkány a gonoszt jelképezte, a mai időkben útmutatónk lehet a bennünk élő gyarlóságok legyőzéséhez. Ugyanis a bajtársiasság, az elesettek védelmezése, a szegények istápolása és a hit megerősítése volt egy Szent György-lovag feladata. Vegyük magunkra képzeletben az általuk viselt fekete csuklyás köpönyeget, amely minden időkben az ösztönök, azaz a sárkány legyőzését jelképezte.

Szerző: lovag Sashalmi-Fekete Tamás