Az Árpád-házi
kettős keresztről

Valószínűleg a Bizáncban nevelkedett III. Béla királyunk (1148-1196) honosította meg a kettős keresztet, mint heraldikai elemet, amely az uralkodó kettős, világi és transzcendentális hatalmát jelképezi. Az ortodox egyház templomtornyain a mai napig ez a kereszttípus látható. Míg korábban az Emese álmában ismert turulmadár szimbolizálta az uralkodó égi származását, a keresztény államiság és az egyház kiépítésével azonban nyilvánvalóan az új szimbolika is elterjedt. A keresztény korban tehát a kettős kereszt mutatta az Istennel való szoros kapcsolat eszmeiségét. A magyar királyok szakrális hatalmát számtalan dolog bizonyítja, nemcsak a szentté nyilvánított uralkodók, ereklyék, hanem a Szent Korona eszméje és a koronázási szokások is. Az uralkodó kegyúri jogainak egyik fontos jelképe a szabad püspökválasztás és – beiktatás, amely jól példázza a keresztény egyházon belüli önálló státuszt és a király kiválasztottságát.

A kettős kereszt 1190-ben tűnik fel először III. Béla dénárjain, azaz ezüstpénzein. Érdekes, hogy a Képes Krónika (1360-as évek) miniatúrái csak I. (Szent) István királyt, I. (Szent) Lászlót, a Szentföldön hadakozó és ereklyéket szerző II. András királyunkat ábrázolja ilyen zászlóval, illetve (IV. (Kun) László kör alakú hadi sátrának koronáján (bejárat feletti rész) látható. Ebben I. (Nagy) Lajos korának eszmeisége tükröződik vissza, hiszen az ifjú király idejében készült a krónika és a lovagkirály ősök és szentté avatott uralkodóink nyújtottak számára méltó példát.

A kettős kereszt alatt látható hármas zöld halom később kerül a zászlóra. Előzményeként Imre király (1196-1204) uralkodása alatt vert szlavóniai dénárjain (ezüstpénzek) láthatjuk először a keresztet tartó kettős talapzatot, melynek alsó fele szélesebb, vastagabb és függőlegesen sávozott. A kettős kereszt felső szárainál pedig ősi jelképeink, jobbról a hold, balról a nap látható. Ezen égitestek egyes nemzetségek (Hont-Pázmány, Ráskay, Gutkeled), nemes családok (Szapolyai, Kinizsi, Kanizsai) és a XV. századi székely címerben is előfordulnak. Ez a heraldikai motívumcsoport II. András, IV. Béla királyok alatt (1205-1270) a dénárokon változatlanul használatban marad. A Nap és Hold önállósulva II. András Aranybulláján is megjelenik a királyportré mellett. A kereszt alsó, szélesebb szárainak mindkét oldalán előfordulnak más jegyek is: kör, madáralakok és H(ungaria) R(ex) monogramok. Az 1270-es években V. István korától már zászlón is szerepelt ez a szimbólum.

A zöld hármas halom az Anjouk alatt már bizonyosan használatban volt, de csak a XVII. századtól kapcsolják hozzá Magyarország geográfiáját. A gyakorlatban a kettős keresztes címer közjogi jelleggel bírt, trónra lépése után szuverén uralkodói jelkép, a királyi hatalom birtokosa használhatta csak, míg a vörös-ezüst sávosat az Árpád-ház tagjai, a királyfiak. A hármas halom az 1270–es években jelent meg a királynéi pecséteken. Megjelenésének oka a magyar heraldika sajátos szokásaiban keresendő. A címermező közepén elhelyezkedő szimbólumokat inkább valamiféle talapzaton szerették elhelyezni (lásd a pénzeken is). Így a kettős kereszt sem szerepel önmagában, szükség volt egy talapzatra, mely végül egy gótikus stílusú lóhereív lett. Pénzeinken pedig látható ennek előzménye.

A Szent György Lovagrend legfőbb szimbóluma a vörös alapon ezüst színnel ábrázolt kettős kereszt. A zöld halmok nem találhatóak meg címerünkben, tekintve, hogy a letisztult és archaikus változatot használjuk viseleteinken.

 

Szerző: Sashalmi-Fekete Tamás

Kapcsolat

Lépjen velünk kapcsolatba bizalommal kérdéseivel vagy együttműködési szándékával.
Közösségi média felületeinken is követheti munkánkat.

Székhelyünk

Székelyudvarhely,
Bethlenfalvi út 314. szám

Telefon

(+4) 0744-390 787

Email

info@szentgyorgylovagrend.ro